2007-ben végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályán álltam munkába. 2014-ban szereztem szakvizsgát ortopéd sebészetből és traumatológiából kiváló minősítéssel. Ezt követően a kórház Kézsebészeti Részlegén helyezkedtem el, 2017-ben szereztem meg a Kézsebészeti szakvizsgát szintén kiváló minősítéssel. Folyamatosan igyekszem a tudásomat naprakészen tartani, illetve fejleszteni különböző tanulmányutak segítségével is. Emellett  rendszeresen részt veszek hazai és nemzetközi kongresszusokon előadóként.





Szívemhez különösen közel álló terület a bármilyen okból kialakuló felsővégtagi bénulások kezelése, funkciójavító műtétek végzése.

Ezen kívül a csukló artroszkópos műtéteit emelném ki, mely minimál invazívitása miatt rengeteg előnnyel jár a nyílt műtétekkel szemben.

Természetesen az általános kézsebészeti problémák kezelésével is foglalkozom:

  • a csukló és a kéz sérülés utáni állapotai
  • degeneratív, kopásos eredetű illetve reumás elváltozásai;
  • a kéz cisztái, ganglionjai és tumorai;
  • az ujjak pattanó jelensége,
  • a csukló és könyöktáji idegek leszorításával járó úgynevezett alagútszindrómák okozta panaszok.

Fontosnak tartom, hogy a hozzám forduló betegeket teljeskörűen tájékoztassam a problémájuk lényegéről, a szóbajövő kezelési lehetőségekről, és ezt követően minden szükséges információ birtokában közösen döntsünk a számukra legideálisabb megoldásról.

Betegségek

Pattanó ujj

Pattanó ujj

Mi a „pattanó ujj”?
A pattanó ujj az ujjak hajlító ínainak gyulladása, mely akár az érinett ujj tövében kialakuló fájdalmas duzzanatként is jelentkezhet. Az inak az alkari izmoktól egy csatornán átfutva a hosszú ujjakig és a hüvelykujjig futnak. A pattanó ujj akkor keletkezik, ha az ín lefutása mentén megvastagodás, csomó képződik,. Mozgás közben át kell csúsznia, ugrania a csatorna nyílásán, ilyenkor jelentkezik a tipikus „pattanó jelenség” az ujjak nyújtása során, amit az ín ínhüvelyen való nehezített áthaladása okoz. A pattanáshoz gyakran fájdalom, és mozgásbeszűkülés is társul. Néha az ujj teljesen elakad, ilyenkor nehéz kinyújtani, esetleg hajlítani .A kiváltó okra nem mindig derül fény, hajlamosítható tényező lehet az ismétlődő ujjmozgással járó tevékenységek, a diabetes, a köszvény, és a cukorbetegség is. Más esetekben az ujjat ért traumát követően alakul ki.
Kezelés: A kezelése első lépése a „konzervatív kezelés” mely éjszakai pihentető sín viseléséből, nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásából és a kéz pihentetéséből áll. Amennyiben ez nem vezet eredményre, műtét válhat szükségessé, melynek során helyi érzéstelenítésben átvágjuk az ínhüvelygyűrűt. A műtétet követően a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. Az ujj mozgatása a műtétet követően azonnal megkezdhető.

Nyeregízületi artrózis

Nyeregízületi artrózis

Mi ez?
a hüvelykujj kézközépcsontja, és az egyik kéztőcsont (trapezium) alkotja a kéz nyeregízületét. A hüvelykujj nagy mozgásterjedelme, a kéz folyamatos használata kifejezetten igénybe veszi ezt az ízületet. A csontokat fedő hyalinporc biztosítja a fájdalmatlan mozgást. A mennyiben valamilyen okból a porc károsodik/elkopik, a mozgások fájdalmassá válnak. A porckopás pontos mechanizmusa a mai napig nem ismert, hajlamosító tényező a korábbi sérülés, általános ízületi lazaság, túlzott igénybevétel. Leggyakrabban a 40éves kor fölötti hölgyeket érinti. A fő tünet a hüvelyujj tövénél fellépő fájdalom, ami csúcsfogáskor, kulcsfogáskor, akár egy üveg kinyitásakor fokozódik. Előrehaladott esetben a fájdalom állandósul.
Diagnózis: klinikai vizsgálat és röntgen felvétel szükséges
Kezelés:
korai stádiumban pihentető sín és gyulladáscsökkentő szerek kombinációja javasolt. Kezdetben az ízületbe juttatott hyaluronsav injekció lassíthatja a kopási folyamatot. Amennyiben a konzervatív kezelés ellenére a panaszok fokozódnak, műtéti kezelés jön szóba. A műtét típusának kiválasztása a folyamat súlyossága, és a beteg egyéni igényei alapján történik. Bármelyik megoldást választjuk, pár hét rögzítésre, majd fizioterápiára kell számítani a beavatkozás után.

de Quervain betegség

de Quervain betegség

Mi a de Quervain betegség?
A hüvelykujj közös csatornában futó két mozgató inának, illetve azok ínhüvelyének gyulladásos betegsége. A csukló intenzív fájdalmaként jelentkezik a hüvelykujj sugarában, mely a kéz szorításakor, markoláskor a legerősebb, és az alkarba is felsugározhat. Sokszor a leghétköznapibb mozgások végzését is akadályozza. Erős markolásnál, csavarásoknál a fájdalom fokozódik. Ritkán magától is meggyógyulhat, de leggyakrabban krónikussá válik. Kiváltó oka a sokszor ismétlődő tevékenységek végzése pl. kisgyermek emelgetése, bizonyos hangszereken való zenélés, sport, munka.
Diagnózis: klinikai vizsgálat alapján történik
Kezelés: Az első lépés mindig a konzervatív kezelés: speciális éjszakai pihentető sín használata, gyulladáscsökkentő szerekkel kombinálva. Amennyiben ez nem vezet eredményre, műtéti kezelés jön szóba, melynek során az ínakat tartalmazó ínhüvelyt behasítjuk, így „felszabadítjuk” az inakat a nyomás alól. Jellemzően a fájdalom hamar megszűnik, sebgyógyulás után a kéz mindennapi használata megkezdhető.

Csuklóartroszkópia

Csuklóartroszkópia

A csuklóartroszkópia:
A csuklóízületben lévő kóros elváltozások diagnosztizálása és ellátása az ízületbe vezetett csőoptika és speciális eszközök segítségével. Az eljárás során pici, 3mmes bőrmetszéseket ejtünk, jóval kisebbeket, mint a hagyományos feltárások során, ezért kevesebb sérülés történik a szövetekben. Kisebb a műtét utáni fájdalom, duzzanat, és általában gyorsabb a műtét utáni gyógyulás.


Az eljárás technikája:
A műtétet altatásban, vagy vezetéses érzéstelenítésben végezzük A csuklóízület kézháti/tenyéri oldalán a beavatkozástól függően 2-8 db kis szúrt nyílást készítünk. Az egyik nyíláson keresztül egy 2,5mm vastagságú csőoptikát (artroszkópot) vezetünk be, mellyel áttekintjük az ízületet. A kamera lencséje nagyítja és kivetíti a csukló kis képleteit a monitorra. Az ízületet szükség estén folyadékkal feltöltjük és húzókészülékkel széthúzzuk, melynek célja hogy jobban lássuk a képleteket.
Az artroszkópos műtét alkalmas a csukló bonyolult szalagrendszerének vizsgálatára, esetleg azok helyreállítására, kéztőcsonttörések helyretételének ellenőrzésére, a singcsont csuklóízületi végén lévő porcos-szalagos képlet megtekintésére, kisebb csuklótáji elváltozások (ganglionok) eltávolítására és az artrózisos folyamatok kiterjedésének felmérésére. A leváló félben lévő ízfelszíni porcrészek eltávolíthatók, a regeneráció elősegítésére a porchiány helyén fúrásokat végezhetünk. A csuklóban lévő szabadtestek, az ízületi belhártya gyulladt részei eltávolíthatók. A szalagsérülések megvarrhatók, illetve dróttűzéssel rögzíthetők, így elősegítve gyógyulásukat. Bizonyos esetekben az artroszkópia mellett szükség lehet az ízület feltárására is, amennyiben a diagnosztizált elváltozások ezt igénylik az ellátásukhoz.
A műtétet követően a beavatkozástól függően 4-6 hétre gipszrögzítés szükségessé válhat, amennyiben dróttűzésre is sor kerül, a behelyezett fémanyagok eltávolítása 4-6 hét után történik.

Carpalis alagút szindróma

Carpalis alagút szindróma

Mi is az a carpalis alagút szindróma?

a mediánus ideg leszorítása a csukló szintjében, melyet okozhat a csatornán áthaladó inak gyulladása, ízületi elváltozások, törések is. Gyakran alakul ki a várandósság időszakában a fokozott folyadékvisszatartás miatt, ebben az esetben spontán javulás várható a szülést követően.
A tünetek az ideg ellátási területén kialakuló zsibbadás, fájdalom a hüvelyk., mutató- és középső ujjon. A panaszok gyakran éjszaka erősödnek, ezzel is jelentősen rontva a betegek életminőségét. A szorítóerő csökkenése is jelentkezhet. Súlyos esetekben a hüvelykujj párna sorvadása is kialakul.
Gondos fizikális vizsgálaton és a kórtörténet megismerésén kívül röntgenvizsgálat, ENG vizsgálat is szükséges a diagnózishoz.
A kezelése első lépése a „konzervatív kezelés” mely éjszakai pihentető sín viseléséből, nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásából és a kéz pihentetéséből áll. Amennyiben ez nem vezet eredményre, műtét válhat
szükségessé, melynek során helyi érzéstelenítésben felszabadítjuk az alagút tetejét alkotó tenyéri szalagot. A műtétet követően a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el. A szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása akár hónapokat is igénybe vehet.

Kalapácsujj

Kalapácsujj

Mi a kalapács ujj?
A kalapácsujj a kézen akkor alakul ki, ha a végperc nyújtása valamilyen okból elmarad. Ezt okozhatja a fesztő ín leszakadása a végpercről (felső kép), illetve a körömperc törése is, amikor a feszítő ín csontos tapadásával együtt távolodik el a csonttól (alsó kép). Mindkét állapot valamilyen sérülés kapcsán alakul ki, ez lehet sportolás, de akár banális otthoni tevékenység is.
Diagnózis: klinikai vizsgálat és röntgen felvétel alapján (csontsérülés vizsgálata miatt)
Kezelés: egyénre szabott, a beteg életkorát, foglalkozását, igényeit figyelembe véve dönthetünk konzervatív és műtéti kezelés mellett. A töréssel járó kalapácsujj esetében legtöbbször műtéti megoldás ajánlott. Mindkét esetben speciális rögzítő sín viselése szükséges 6 hétig folyamatosan, és 2 hétig még éjszakánként is.

Önéletrajzom

Önéletrajz

Dr. Muraközy Katalin  –  kézsebész szakorvos, ortopéd-traumatológus szakorvos Tanulmányok 2001-2007:     Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar 1995-2001:     Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 1989-1995:     Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája Szakvizsgák Bővebben...…

Kapcsolatfelvétel

Magánrendelés

4027 Debrecen, Böszörményi út 6.

(Útbaigazítás az Alföldi Nyomda portájánál.)

Rendelési idő: Hétfő 16:00-18:00 - kizárólag előjegyzés alapján!

Konzultáció díja: 15.000 Ft.

Elérhetőség

Muraközy Katalin

+36 30 878 2744

Hétfőtől-Péntekig: 15:00-18:00

kezgyogyitas@gmail.com



Kapcsolat velünk